Ma sem könnyű meghatározni. Hisz a rossz jóvá válik, ha a lélek a tanultakat hasznosítva felsőbb szintre lép. A jó, ha nem szolgál tanítással egy idő után elveszti hasznos szerepét.  Mi az igazság? Hol kell a témát megragadni, hogy a valóságos képét tudjuk láttatni az isteni igazságnak, mely mind a két fogalmat egységként kezeli?

A rossz a mozgatórugója minden történésnek. A rosszból, az energiahiányból mindenki kifelé igyekszik. Tehát a rossz nélkül nincs mozgás, történés, cselevés, energiaáramlás. Az energia, ami szintén egyfajta áramlás  szintén megszűnik. A dualitás, az egymás kiegészítése, ezen két pólusú világ teremtménye. Ha nincs a két ellenkező sarok, nincs közöttük kiegyenlítődési folyamat sem.

A rosszra szükségünk van, mert nélküle nincs jó sem. Valaki elvesztése, majd ismét megtalálása megadja azt az élményt, amit a hiány nélkül sosem tudnánk érezni. ..és elvesztésének lehetősége adja meg a kapcsolat igazi értékét. Így vagyunk képesek a pillanatot megragadni, elrakni emlékeinkbe és emiatt igyekszünk maximálisan átélni a boldog percet. Mert semmi nem ismételhető meg és a jót mindig a rossz követi, majd azt ismét a jobb.

Ha azonban a rosszat tanulási folyamatként, vagy várakozási periódusként fogadjuk el, az utána következő jó tartósabb élményt nyújt.

Ha képesek vagyunk, hogy átalakítsuk a sóvárgást, izgalmas készülődésre a boldogsághoz vezető úton, akkor a rossz elveszíti a hatalmát és többet nem tud félelmet, hiányt kelteni bennünk. Így válik a rossz kevésbé jóvá, de pozitív élménnyé.

A rossz gyakran jelenik meg népek történelmében is. Elbukhat a szabadságharc, de dicsőséggé válhat az utódok emlékezetében, ha képesek azt egy felkészülésnek tekinteni a haza felemelkedéséhez, ha erőt tudnak meríteni belőle. „Gyáva népnek nincs hazája”, tartja a mondás. Minél reménytelenebb a harc annál több hősre van szüksége az utódoknak, hogy az Ő példájuk a jelenben is fénnyel árassza el utat, amin egy nemzet haladni kényszerül.

De a jó és rossz harcát energia kiegyenlítődésként is fel lehet fogni.

Az ember, mint energia szünet nélkül küzd egy nagyobb energia szintért. Több ember egy család, több család egy nemzetség, több nemzetség egy nép. Egy nép sok emberből, energiatömegből áll. A történelemben mindig voltak elnyomók és elnyomottak. De az idő az elnyomókból elnyomottakat illetve szétszórt , beolvadt nemzetségeket csinál. Az egyén karmája a többi hozzátartozó ember karmájával, létrehozza egy nemzet, egy nép karmáját.  A népek karmája pedig mozgatja a világtörténelmet. …és mint tudjuk a karmák kiegyenlítődésre törekszenek, tehát a felemelkedés is tervezve van. Ez a népek történelmi mozgásának energetikai kiegyenlítődése. Az a nép, amely sokat szenvedett remélhetőleg abból sokat is tanult, így nem más népek hátán igyekszik felemelkedni. Felemelkedése dicsőséget fog hozni és szükségszerűen magával vonza más nemzetek energetikai emelését is.

A jó képes magához emelni a rosszat. A finom energia képes átalakítani a durva energiát.

A jó amint magához emeli a rosszat elveszíti  kiemelkedő minőségét. Ahhoz , hogy a két pólus ismét létre jöjjön az egységes energiából ki kell válni egy még finomabb magnak ami erősödvén képes lesz később újra magához emelni az alacsonyabb rezgésű energiát.

A jó amint nem képes kilépni a megszokott energiaszintjéről, képtelenné válik a  két pólust létrehozására, az az alkalmatlanná válik a fejlődés pozitív biztosítására. Ilyenkor az energiamozgás szükségessége miatt a rossz válik ki és durvítja le magához az energia minőségét. A történelemben is gyakran vannak úgynevezett sötét korszakok, amikor a szellem világossága hanyatlani kezd. Ilyenkor a jó erőt gyűjt, hogy később már biztosan tudja venni az akadályt.

A mi korunk számtalan negatív és pozitív energiát rejt, melyek szünet nélkül harcban állnak egymással. Az energiaáramlás maga az élet. A tökéletesség pedig változatlanságot, állandóságot jelent. Amíg a jónak van hova emelni a rosszat minden energia illetve ember fejlődik. Ha ez megszűnik a világ ismét visszazuhan pár szintet energetikailag, hogy újra létre jöhessen az energiák mozgása. De van, hogy mindent a nullától kell kezdeni, ez a „világ teremtése”. Ha az idő végtelen akkor már végtelen sok világteremtésen vagyunk túl. Azért írom, hogy vagyunk, mert egyek vagyunk az Úrral aki saját magát is a semmiből az energiamozgás nélküli semmiből teremtette.